A kormány határozott jelzései, az elemzők feltételezései és az első negyedéves költségvetési hiányadatok alapján egyre erősebbek azok a várakozások, miszerint a gazdaságpolitikának hamarosan költségvetést stabilizáló intézkedéseket kell hoznia, mert kiigazítási kényszerbe került. Az elmúlt hónapok óriási kiköltekezése, valamint a költségvetést meghatározó külső körülmények látványos megváltozása miatt ez nem is lenne meglepő. A költségvetés kilátásait bemutató kétrészes cikksorozatunk második írásában bemutatjuk, hogy miért nem pánikol a kormány miközben százmilliárd forintos tételek repkednek, milyen egyenlegjavító lépések jöhetnek szóba, azokat miért nem lehet minden esetben megszorításoknak nevezni és miért nem ismétlődhet meg teljes egészében a 10 évvel ezelőtti múlt.
Több éves mélypontra zuhant a japán jen árfolyama a dollárral szemben, és a japán kötvényhozamok is emelkedésnek indultak. A jen gyengülése már tavaly elkezdődött a japán jegybank és a nyugati nagy jegybankok eltérő monetáris politikai pozíciója miatt, de az igazi zuhanás a héten jött. A Bank of Japan ugyanis bejelentette, hogy korlátlan mennyiségben fog tízéves kötvényeket vásárolni, hogy mesterségesen lent tartsa a kötvényhozamokat. Mindez akkor történik, amikor a külső inflációs nyomás egyre erősödik, a többi jegybank pedig erőteljes szigorítást tervez. Úgy tűnik, a jegybank továbbra is elkötelezett a hozamgörbe-kontroll precíz menedzselése mellett, holott a világ az előző évekhez képest nagymértékben megváltozott. A jövő bármit hozhat, de egyelőre úgy tűnik, saját maguknak állítanak csapdát a japánok, és pont azt a hibát követik el, amit a Fed pár hónappal ezelőtt.
Már most többéves csúcson vannak a kamatkondíciók Magyarországon, és a fokozódó inflációs nyomás miatt még nincs itt a folyamat vége. Az elemzők többsége ma már 7-8%-os irányadó kamatról beszél, ami 2009 óta nem látott szintet jelentene. Azonban még így is kicsi az esélye az év elején áhított pozitív reálkamatnak, ami a forintot támogathatná fundamentális oldalról.
Az Európai Központi Bankot tulajdonképpen örömmel tölti el, hogy végre nem kell cél alatti inflációs előrejelzést adniuk középtávon. Ezzel egy időben viszont a lakosság egyre jobban aggódik, hogy az infláció 2% felett ragad hosszabb távon az eurózónában. A Commerzbank vezető közgazdásza ezt a kettősséget mutatja be elemzésében, és nem túl optimista - szerinte a jelenség hitelességvesztéshez vezethet, amely végeredményben akár komoly lassulást vagy recessziót is előidézhet.
Jelentős visszaesést hozhat idén Oroszországban a háború és az arra adott nyugati szankciók, valamint a magánszektor reakciója, a következő években pedig stagnálás jöhet - írja elemzésében a Fitch Solutions. Az elemzőház szerint az inflációs nyomás olyan mértékben erősödik Oroszországban, hogy a hiperinflációt sem lehet kizárni, a lakosság életszínvonala jelentősen csökken. Az elemzőház közgazdászai elemzésükben előrejelzést adnak az orosz külkereskedelem, beruházások, lakossági fogyasztás alakulására, és a rubel kilátásai is szóba kerülnek.
Nincs megállás a fejlett piaci kötvényhozamok idei emelkedésében, a háború és a jegybanki reakciók több éve nem látott kamatszinteket hoztak az Egyesült Államokban és Európában. Az amerikai hozamgörbe kifejezetten lapos, bizonyos szakaszon pedig már inverzzé is vált - ez pedig előszele szokott lenni egy recessziónak. A német hozamok sem jártak ilyen magasságokban évek óta, rég vége van már a negatív hozamok korának. Bár a hozamszint még egyik országban sem drámai, a kötvényhozamok ilyen mértékű emelkedését év elején nem lehetett ennyire előre látni. Az új fejlemények függvényében viszont már nem meglepő a kötvénypiaci mozgás - mint ahogy az sem lenne meglepő, ha a jelenleginél még magasabb szintekre ugranának a hozamok idén.
Az orosz agresszió kezdete előtt 5-6% közöttre várta a piac az irányadó kamat csúcsát Magyarországon. Ezt a mai újabb 50 bázispontos szigorítással gyakorlatilag elérte a jegybank. Itt azonban még nincs vége a kamatemelési ciklusnak, legalábbis az egyre fokozódó inflációs kockázatok és a forint gyengülése miatt a piaci szerint már a korábban vártnál magasabbra kell emelnie a kamatot a jegybanknak.
Magyarországon is egyre nagyobb igény van a salakos teniszpályák létesítésére. A pályák jó ár-érték arányban telepíthetőek, ugyanakkor alkalmasak profi versenyek megrendezésére, és amatőr versenyzők kikapcsolódására is.
(tovább…)Meredeken inverz az orosz hozamgörbe, és egyes lejáratokon még csütörtökhöz képest is komoly emelkedést láthatunk. A befektetők nem nyugodtak, valósággal menekülnek a legrövidebb lejáratú kötvényekből, de az 5 és 15 év közötti lejáratokon is jelentősen emelkedtek a hozamok. Az inverz hozamgörbe recessziót vetít előre: azt jelenti, hogy a befektetők rövid távon túl kockázatosnak ítélik meg az adott országot. 15 és 30 éves lejáratokon viszont nem látunk jelentős emelkedést, és mivel itt a hozamok is sokkal alacsonyabbak, mint az 1 év alatti lejáratokon, tartós gazdasági problémákra - legalábbis egyelőre - úgy látszik, nem számít a piac. Az amerikai kötvénypiacon csak átmeneti és enyhe hatása volt a háborúnak, a mi régiónk picit jobban megérzi azt.
Menekülnek a befektetők az orosz eszközökből, a részvények és a rubel mellett a kötvénypiac is megérzi a háborút. Legnagyobb mértékben a rövid lejáratú eszközöket ütik, a hosszú hozamok emelkedése kifejezetten korlátozott. A hozamgörbe már eddig is a recessziót jelzett előre, de tegnapról mára egészen eldeformálódott a görbe, a befektetők a következő 3 évre várnak igazán komoly gondokat az orosz gazdaságban. A recesszió valószerű forgatókönyv, de az ország csekély sérülékenységét látva az államcsőd közeli helyzet nagyon messze van. A szankciókkal lehetne súlyosbítani az orosz gazdaság kilátásait, de az igazán komoly fellépés a Nyugatnak, főleg Európának, szintén nagyon fájna.
2022. januárban a fogyasztói árak átlagosan 7,9%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. augusztusban volt ennél nagyobb az infláció. A nyugdíjas fogyasztóiár-index 7,4%-os volt januárban, miközben a januári nyugdíjemelés 5%-os volt. A friss KSH-adatok tükrében a nyugdíjas társadalom máris megkezdte az állam hitelezését, hiszen a nyugdíjemelés mértékének másfélszerese az őket érintő infláció.
Átlépte a két százalékot az amerikai tízéves államkötvény hozama, ilyenre 2019 óta nem volt példa. A kétéves hozam még meredekebben emelkedik, és szűkül a különbség a két lejáraton. A hozamgörbe látványosan laposodik, márpedig az elmúlt évtizedekben során az inverzzé válás nagyon pontosan jósolta meg a recessziót. Az amerikai hozamok mozgását a magas infláció és a Fed monetáris politikája, valamint az azzal kapcsolatos várakozás váltotta ki. De meddig emelkedhetnek még a hozamok, és ennek milyen reálgazdasági hatásai lehetnek? Ezeket járjuk körbe a cikkben.
Hatalmas költségvetési többletbevétel gazdagította az államot 2021-ben a vártnál jobb gazdasági teljesítménynek köszönhetően, azonban még így is méretes deficit jött össze. Ez pedig a kiadások elszállásával függ össze. Cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogy melyek azok a kiadás sorok, ahol lényegében nem számított a pénz.
Magyarország 2020 után 2021-ben is a tíz legnagyobb éves fotovoltaikus (PV) kapacitásbővülést produkáló európai uniós tagország között szerepel. Összességében az EU is kiemelkedő évet zárt e szempontból, és Magyarországhoz hasonlóan rekord mértékben nőtt a naperőművek beépített teljesítőképessége.
Mivel Oroszország és Ukrajna is számos áru- és nyersanyagpiacon a világ egyik legnagyobb exportőre, így már önmagában a tartós katonai szembenállás is magasan tarthatja az év során ezen piacok árait, egy katonai összecsapás pedig az egekbe repítheti az árakat akár a fizikai áruhiány, akár a nyugati és orosz kölcsönös szankciós lépések hatására.
Rendkívüli év volt a 2021-es: az állam több mint 5000 milliárd forinttal nyújtózkodott túl a bevételein, amelyek valósággal felrobbantak az eredeti tervekhez képest, hiszen soha nem látott növekedést produkált a gazdaság tavaly. A kormány azonban könnyedén elköltötte az év közben keletkező plusz összegeket, sőt. Cikkünk első részében azt mutatjuk be, hogy mégis honnan volt ennyi pénz az államkasszában.
Néhány évvel ezelőtt számos közgazdász hívta fel a figyelmet arra, hogy a hazai bérnövekedést illetően az egyes statisztikák gyökeresen eltérő képet mutatnak. Ezt követően sokan arra számítottak, hogy a helyzet javulni fog, s az egyes bérstatisztikák közötti ellentmondás idővel egyre csökken. Ám ennek éppen az ellenkezője történt, s a helyzet ma már rosszabb, mint valaha. A reálbérek növekedésében az elmúlt tíz évre vonatkozóan az egyes statisztikák elképesztően nagy – közel háromszoros – különbséget jeleznek: 19%-ot mutat az egyik, és 58%-ot a másik statisztika.
Mesterséges intelligencia, gépi tanulás, big data – ezek nem valami sci-fi mozi hívószavai, hanem azok az eszközök, amelyeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal már most is alkalmaz a gyakorlatban. Ezekről a módszerekről és rendszerekről, valamint az adóhatóságnál keletkező hatalmas adatvagyon részleteiről és hasznosításáról beszélt előadásában Nemes-Somogyi Krisztina, a NAV Központi Irányítás Ellenőrzési Főosztályának főosztályvezető-helyettese az RSM nemrégiben megrendezett online webináriumán. Előadásából az is kiderült, hogy a NAV már azon dolgozik, hogy előre jelezze bizonyos adózók jogkövető magatartását, új technológiával szűri ki a gyanús kamionokat a vámos személyzet munkájának könnyítése érdekében és hogy az online számla rendszerbe érkező adatok alapján végzett ellenőrzések nyomán értékes tízmilliárdokkal gazdagodik az állami büdzsé. Mindezekkel pedig nemcsak a tisztességesen működő cégek, hanem az egész magyar gazdaság jól jár.
Sem Donald Trump, sem Joe Biden kormánya nem sajnálta a pénzt válságkezelésre, amelynek a gyors gazdasági visszapattanás mellett 10% feletti költségvetési hiány lett az eredménye az Egyesült Államokban. A válság éveinek fiskális politikája nyilvánvalóan fenntarthatatlan, de nagy kérdés, hogy a költekezésre egyébként is hajlamosabb demokrata vezetés mellett milyen ütemű mérséklődésre számíthatunk az amerikai fiskális politikában. A Fitch Solutions elemzésében a kilátásokat és az eddigi fejleményeket figyelembe véve tett előrejelzést az amerikai költségvetési- és államadósság-pályáról.
A tavalyi év utolsó hónapjaiban rájárt a rúd a török lírára, a deviza rohamosan veszítette el értékét. A legnagyobb gyengülést az őszi-téli hónapok hozták, amikor a jegybank ismét kamatcsökkentésbe kezdett, hogy megfeleljen Erdogan elnök elvárásainak. A török elnök meggyőződése, hogy a magas inflációt a magas kamatok okozzák, de a valóság rácáfolt az unortodox elképzelésre: a kamatcsökkentések hatására gyengült a líra és elszállt az infláció. A Fitch Solutions szerint azonban 2022 a török líra számára további gyengülés után mélypont körüli stabilizálódást hozhat, az év második felében pedig mérséklődhet az infláció. Ez pedig akár jól is jöhet Erdogan elnöknek, aki alighanem előrehozott választásra készül.
© frisshirek.biz – 2010-2024