Az új zöld energiagazdaság kiépítéséhez nélkülözhetetlen kritikus ásványok és új technológiák előállítása és ellátása területén sok esetben már ma is nagyobb földrajzi koncentráció látható, mint a jelenlegi gazdaságunk alapjait adó olaj és földgáz kitermelése tekintetében. Ez, a többnyire Kínához köthető dominancia a következő években még növekedhet is egyes esetekben, de több kulcsfontosságú területen kisebb-nagyobb mértékben enyhülhet - derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) napokban publikált idei éves jelentéséből (World Energy Outlook 2023).
Ilyet se látni gyakran.
Miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden a vártnál nagyobb kamatcsökkentést hajtott végre, a makrogazdasági és piaci elemzők újragondolták a kamatpályával kapcsolatos várakozásaikat.
Rengeteg ok meghúzódik a mostanában látott, hordónként 100 dolláros szintet közelítő olajár mögött, egy lényeges aspektusról azonban nem sokan beszélnek.
Közel kétéves szünet után ismét az iparvállalatoknak kell finanszírozniuk a hazai zöldáramtermelés-támogatási rendszert, miután a villamosenergia-piaci referenciaár az energiaválság előtti helyzetnek megfelelően megint a támogatott átvételi ár alatt áll.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Kormányinfót tartott ma, ahol többek között az üzemanyagpiac helyzetével kapcsolatban is megszólalt. Elmondása szerint a kormány célja, hogy itthon ne legyen drágább a tankolás, mint a környező országokban, például Romániában vagy Szlovéniában. Adódik a kérdés, hogy jelenleg hol állunk a régiós rangsorban az üzemanyagárakat tekintve? Azt is elmondta Gulyás, hogy elképzelhető, hogy ismét az üzemanyagárstop bevezetésére fog sor kerülni - de hogyan vélekednek erről az iparági szereplők? Mi lehet az árstop alternatívája?
Gyenge vagy erős a forint? Attól függ, honnan nézzük. Ha onnan, hogy volt már 430 is, akkor a mostani árfolyam viszonylag barátságosnak tűnik. Ha viszont onnan, hogy hosszú ideig a világ 10 legmagasabb kamattartalmú devizái között volt a forint, és a régiós kamatszint kétszerese védi még most is a hazai devizát, akkor egészen más a helyzet. A következő időszak nagy kérdése az lesz, hogy a döntéshozók miként kezelik a magyar gazdaság problémáit és csökkentik a kamatot kezelhető szintre úgy, hogy a forint is viszonylag stabil marad.
Egyelőre nem látszik, hogyan tudna úrrá lenni Peking a kínai ingatlanszektort sújtó gazdasági krízissé érett bizalmi válságon. Az egymást érő fizetésképtelenségi jelentések már az árnyékbankrendszert is elérték, így egy 3000 milliárd dolláros időzített bomba is ketyegni kezdett. A demográfiai folyamatok, valamint a növekvő külső, hidegháborút idéző nyomás egy lefelé tartó spirálba rántották Kínát, és nem látszik a kiút a GDP negyedét kitevő ágazat válságában.
Szokatlan kép tárul a befektetők elé az elmúlt egy hétben: a kínai jegybank három beavatkozást is végrehajtott, hogy mentse a jüant, illetve hogy erősítse az ország gazdaságát. Az ingatlanpiaci szereplők és az árnyékbankrendszer adósságválsága kiegészül egy deflációs folyamattal is, amit csak tetéznek a mélyben meghúzódó demográfiai problémák. Azonban az elemzők még mindig pozitív GDP-adatokra számítanak az országból, de egyre többen számítanak arra, hogy egy elveszett évtizedre készülhet Peking, amely az 1990-es évek japán gazdasági környezetéhez hasonló lefolyású elnyúló válságot hozhat.
A legfrissebb, ma reggeli, adatok szerint átlépte a bűvös 90%-ot és történelmi csúcsra ért az európai gáztárolók összesített töltöttsége, azaz már mostanra sikerült elérni azt a célt, amit csak november 1-re tűzött ki maga elég az uniós közösség. Ez mindenképpen megnyugtató fejlemény, ahogy az is, hogy Magyarország az igazán lényeges fogyasztásarányos tárolói töltöttségben továbbra is az egész kontinens élmezőnyébe tartozik, és historikus összevetésben is nagyon jól állunk. Nem véletlen, hogy piaci hírek szerint már Magyarországról is áramlik kifelé gáz Ukrajnai tárolókba üzleti-kereskedelmi megfontolásokból.
A tegnap megjelent, a várakozásoknál jóval gyengébb második negyedéves GDP-adatok után több piaci elemző felvetette, hogy veszélybe került a kormány minimumcélja, hogy 2023 egészében legyen gazdasági növekedés. Illusztratív számítások keretében megnéztük, milyen második fél évre van szükség a magyar gazdaságtól, hogy a gazdaságpolitika céljai megvalósuljanak. Kifejezetten erősre.
Két hét alatt közel 5 százalékot gyengült a forint az euróval szemben, kedd délelőtt pedig már a 390 forintos szintet is áttörte a jegyzés, miután kiderült, hogy az Egyesült Államok korlátozásokat vezetett be a magyar útlevéllel rendelkezőkre a vízummentességi program keretében, mondván, hogy Budapest nem kezelte a Washington által többször felvetett biztonsági hiányosságokat. A mostani gyengülés során az elmúlt napokban sorra estek el a legfontosabb szintek, ami érthető módon aggasztja a piaci szereplőket, és a háztartásokat is. Éppen ezért megvizsgáltuk, hogy milyenek lehetnek a hazai fizetőeszköz kilátásai azt követően, hogy egy nagyobb karnyújtásra kerültünk a 400-as szintektől.
Holnap mindkét finomított olajtermék árában kisebb emelkedésre lehet számítani a benzinkutakon - május vége óta relatíve nyugodtak a kedélyek a hazai üzemanyagpiacon, ez azonban megváltozhat a napokban, ha a nemzetközi folyamatokra tekintünk, egyre nagyobbak ugyanis a kérdőjelek az európai dízelpiacon.
Hétfő óta már több mint 10 egységet gyengült a forint az euróval és a dollárral szemben egyaránt. A hirtelen bekövetkezett gyengülés mögött elsősorban a hazai költségvetés helyzete és ebből adódóan a fiskális problémákkal kapcsolatos vélekedések állnak. Emellett pedig az Európai Bizottság legfrissebb jogállamisági jelentése, valamint az Standard & Poor's péntek esti hitelminősítői felülvizsgálata is aggasztja a piaci szereplőket. Az események kapcsán sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy mégis meddig gyengülhet a hazai fizetőeszköz az előttünk álló időszakban. Éppen ezért megnéztük, hogy technikai szempontból milyenek a hazai fizetőeszköz kilátásai, és hogy valósak lehetnek e a 400 forintos euróval kapcsolatos félelmek?
Több szempontból is érdekes kormányhatározat jelent meg kedd éjszaka a Magyar Közlönyben. A kormány, a Pénzügyminisztérium vezetésével és egy teljesen újfajta munkacsoport felállításával készíti elő az állam kiadásainak és adókedvezményeinek felülvizsgálatát. Szembeötlő az is, hogy reformtervnek is nevezhető munka során a korábban szent tehén típusú területek (érzékeny tabutémák, amelyek a lakosság jövedelmi helyzetét javítják) is az asztalra kerültek.
Egyelőre a pozitív reálkamat-kilátások még támogathatják a forintot, azonban a fokozatos kamatcsökkentésekkel belátható időn belül ismét 400-is emelkedhet az euró jegyzése – jósolják az Unicredit Bank szakemberei friss elemzésükben. Az elemzők szerint az idén alig lesz gazdasági növekedés, és a költségvetési hiány is magasabb lehet a célnál 2023-ban és 2024-ben is.
A kockázatokkal terhelt és eleve kifeszített 2024-es költségvetés bevételi oldalán is találunk olyan tételeket, amelyek első ránézésre túltervezettnek tűnnek. Erre a fajta optimizmusra, valamint az ebből fakadó adóbevételekre viszont a kormánynak nagy szüksége is van, ugyanis a különadók tekintetében 500 milliárd forintról mond le jövőre az idei évhez képest. Közben pedig az sem mellékes, hogy az egész jövő évi büdzsé alatt ott ketyeg egy igazi időzített bomba, a jegybanki veszteségtérítés többszáz milliárd forintos kiadási tétele. Ha ezt kénytelen lesz hatástalanítani a kormány, akkor akár új bevételi intézkedések alkalmazásához kell nyúlnia a költségvetésről szóló tárgyalási folyamatok során a következő napokban, hetekben.
Az elmúlt fél évben a forint egyik legfontosabb támasza a 18 százalékos irányadó kamat volt, ez tette lehetővé, hogy a tavaly októberi 430 feletti szintről 370-ig száguldjon a magyar deviza. Kedden azonban a jegybank elkezdte a kamat csökkentését, ami azt jelenti, hogy mostantól kisebb lesz a forint kamatelőnye. Persze azért így is bőven marad még belőle, nem kell nagyon aggódni.
A szerdán megjelent sajtóhírekkel ellentétben a Dunaferrt az elmúlt hónapokban lélegeztetőgépen tartó Liberty Steel acélipari óriási ott van a dunaújvárosi vasműre pályázó vevőjelöltek között - tudta meg piaci forrásból a Portfolio. Kérdéseinkkel megkerestük ezek után a témában illetékes Gazdaságfejlesztési Minisztériumot.
Az utóbbi hetek piaci feszültsége megint rávilágított a forint sérülékenységére, az amerikai és európai bankszektor problémáinak hatására rögtön a spekulánsok célkeresztjébe került a magyar deviza, majd a hangulat megnyugvásával megint a 18 százalékos kamatszint került előtérbe erősítve a forintot. Az átmeneti megingás miatt pedig az MNB továbbra is óvatos a kamat csökkentését illetően, az elemzők egyre nagyobb része szerint júniusig nem is fogja elkezdeni a lazítást a jegybank. Vagyis, ha tényleg lecsillapodik a piac, akkor újabb forinterősödési kör jöhet, hiszen a kamat védelme most erősebb lehet, mint az aggodalom.
© frisshirek.biz – 2010-2024