Miközben sokat lehet olvasni arról, hogy a Z-generáció tagjai számára mekkora nehézséget jelent, hogy igazodjanak a korábbi nemzedékek által követett munkahelyi normákhoz, arról kevesebb szó esik, hogy a jellemzően szüleikből álló X-generációnak milyen kihívásokat okoz, hogy az online, digitális világba beleszületett Z-generáció megjelent a munkaerőpiacon. Az X-generációnak emellett azzal is meg kell küzdenie, hogy az előttük lévő baby boomer nemzedék tagjai sok esetben még mindig vezető pozíciókat foglalnak el a munkaerőpiacon.
Az elmúlt napokban sorra törte át a fontosabbnál fontosabb szinteket a forint, pénteken pedig egészen február vége óta nem látott szintre erősödött a magyar deviza az euróval szemben, tartósan azonban nem tudott 390 alatt maradni a jegyzés. Megnéztük, hogy hogyan lett hirtelen ilyen erős a forint és azzal a kérdéssel is foglalkoztunk, hogy merre mozdíthatják el az árfolyamot a szerdán és csütörtökön érkező kulcsfontosságú adatok.
Devizapiaci témákkal is foglalkozunk a május 16-i Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon, amelyen a részvétel regisztráció után ingyenes. Regisztráció és jelentkezés itt.
Nem érkezik sok makroadat a héten, de azok annál fontosabbak lesznek: a befektetők számára a hónap egyik legfontosabb hete következik. Mutatjuk, mire kell figyelni a héten.
A növekvő geopolitikai bizonytalanságok közepette egyre feljebb kúszik az olajár, emellett a forint sem teljesített a legjobban a vezető devizákkal szemben az elmúlt időszakban: ezek ismeretében nem meglepő, hogy egyre magasabb árakkal találkozhatnak az autósok a benzinkutakon. Az viszont már sokak számára furcsa, vagy egyenesen felháborító lehet, hogy az elmúlt hetekben sokkal nagyobb mértékben drágult meg a benzin, mint a dízel. Vajon mi húzódik meg ennek a kellemetlen jelenségnek a hátterében, és meddig maradhat ez így?
Negyven éves csúcsra nőtt az infláció Európában, az Egyesült Államokban, és a sok ismert következmény mellett ennek van egy épp kibontakozó hatása is: jelentősen rontja a hatalomban levő politikai erők újraválasztási esélyeit. Ha megnézzük a népszerűségi mutatókat az egyes országokban, erős összefüggést látunk azok és az infláció emelkedése közt. Nem meglepő, hiszen az összefüggést már a közgazdaság- és politikatudományi kutatások is igazolták. A politikusok számára nem is ez az igazán kellemetlen, hanem az, hogy a népszerűségük még az infláció csökkenése után sem áll azonnal helyre.
A héten elsősorban az amerikai munkaerőpiaci adatok mozgathatják meg a piacokat, de idehaza is valóságos adatdömping lesz az ünnepek után. Mutatjuk, mire figyel a piac.
A járműipar számos országban a meghatározó ágazatok közé tartozik, amely nagyban hozzájárul a foglalkoztatottsághoz, az exporthoz és végső soron az emberek jóllétéhez is. Az utóbbi években azonban az ágazatban egy drasztikus folyamat kezdődött el, amit elsősorban a fenntarthatóság és a környezetvédelem váltott ki. A hagyományos meghajtás (benzin és dízelmotor) helyett egyre több a hibrid és az elektromos meghajtással bíró jármű. Azok az országok, akik nem reagálnak időben ezekre a folyamatokra, a technológiai váltásban lemaradnak, ami a járműiparuk hanyatlásához és lassabb gazdasági fejlődéshez vezethet. Ezek fényében ebben a cikkben a kereskedelmi adatok segítségével bemutatom, hogyan teljesítenek a legfőbb országok a járműiparban zajló átmenetet tekintve, és kik állnak nyerésre ebben a folyamatban.
A távmunka és a rugalmas munkavégzés egyre szélesebb körű elterjedésével egy új kifejezés, a chronoworking is megjelent a munka világában, ami lényegében azt írja le, hogy az adott munkavállaló – amennyiben lehetősége van rá – munkaidejét a bioritmusához igazítja (legyen szó korán kelő pacsirtákról vagy éjszakai baglyokról), vagyis olyan napszakban dolgozik, amikor energiaszintje és koncentrációs képessége arra a legmegfelelőbb. A chronoworking lehetőségének biztosítása a munkáltatónak is megéri, hiszen a bioritmusának legjobban megfelelő időszakban dolgozó munkavállaló produktívabban látja el feladatát.
Mozgalmas volt a múlt hét, de ez a hét legalább annyira fontos lesz mind idehaza, mind külföldön. Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb makrogazdasági adatközlések, amelyek komoly piacmozgató hatással járhatnak ezen a héten.
Nincs már negatív kamat a világon, miután a japán jegybank 17 év után ismét kamatot emelt. A Bank of Japan immár két éve próbált szembemenni a világgal, de végül ők is kamatemelésre kényszerültek: a szimbolikus jelentőségű szigorítást mégis a jen leértékelődése követte. Nem nehéz megérteni, hogy miért, a jegybank ugyanis pontosan azt csinálja, amit az elmúlt két évben végig: a szigor felé történő látszólagos elmozdulással gumicsontot dob a piacoknak, miközben teljes erejéből élénkít tovább. A pénzpiaci folyamatok tükrében őrültségnek tűnhet a jegybank hajthatatlansága, a reálgazdasági helyzetet látva viszont meg lehet érteni a Bank of Japan álláspontját. Ám a kettős játékkal nagy kockázat jár: a japán központi banknak nincs a saját kezében a sorsa.
Csökken a júniusi kamatvágás valószínűsége, de még mindig azt árazzák a befektetők, hogy a Fed ekkor fog először kamatot vágni. Az szinte biztos, hogy a mai ülésen még nem változik a kamat, az már kevésbé, hogy a jegybank nem oszlatja el a júniusi vágásra vonatkozó várakozásokat. Az infláció ugyanis makacsabb a vártnál, a reálgazdaság továbbra is erős, így előfordulhat, hogy a ma érkező kamatelőrejelzés is kisebb csalódást okoz majd.
Egyértelműen a legizgalmasabb és legfontosabb heti esemény a Federal Reserve kamatdöntése lesz, de Európából fontos bmi-adatok érkeznek, míg Magyarországról az MNB adatközlései adnak majd pontosabb képet. Izgalmas hete lehet majd a forintnak és a dollárnak is.
Ha az amerikai hozamgörbe inverzzé válik, akkor hamarosan recesszióba süllyed a gazdaság – legalábbis az USA modernkori történelmében eddig jellemzően így történt. A hozamgörbe most is masszívan inverz, recesszióra viszont kevés esélyt látnak a közgazdászok, a Fed is magabiztos a puha landolással kapcsolatban. Pedig a hozamgörbe most sem téved, ha azt akarjuk kiolvasni belőle, amit valóban előrejelezni hivatott. Sőt, még azt sem lehet kizárni, hogy az inverzzé válást nem követi recesszió, és ha mégsem így lesz, az is leginkább a szerencsének lesz köszönhető. Vagyis a hozamgörbe és a recesszió kapcsolatát még akkor is korai lenne nyugdíjazni, ha ezúttal nem következik be az együttállás.
Az általános vélemény szerint a piac hamarabb látta, hogy az infláció miatt kamatot kell emelni, mint az amerikai jegybank, ezért akkor a Fed hitelessége kicsit meg is ingott. A hozamok valóban emelkedtek már akkor, amikor a Fed még kamatemelésről hallani sem akart, ám a jegybank kamatelőrejelzéseit az akkori hozamokkal összevetve kitűnik, hogy a befektetők valójában pontatlanabbul értelmezték a helyzetet, mint a Fed. A piacok még tavaly év végén is magasabb kamatokat áraztak két éves horizonton, mint a Fed, csak az utóbbi pár hónapban kezdik el elhinni a jegybank előrejelzéseit.
A héten teszik közzé a februári amerikai inflációs adatot, messze ez lesz a hét legfontosabb adatközlése. A piac azt találgatja, hogy a Fed mikor kezdheti el a kamatcsökkentéseket, és bár a júniusi kezdés sziklaszilárdnak tűnik a várakozásokban, egy meglepő inflációs adat hozhat mozgásokat.
Felkavarta az állóvizet az MNB a forint piacán, miután átmenetileg gyorsított a kamatvágási tempón, miközben egyre világosabb, hogy a költségvetési hiány kellemetlenül alakul. Elemzők szerint nem világos, hogy az MNB miért lépett a gázra, ha végül nagyobbat kell fékezni: vagyis a nyárra végül ugyanoda érkezhet meg a kamat, mint az átmeneti gyorsítás nélkül. A forintpiac idegessé vált, az árfolyamingadozás megnőtt, a hazai deviza pedig közel egyéves mélyponton is járt. Elemzőket kérdeztünk arról, hogy milyen tényezők befolyásolhatják az árfolyam alakulását, akik arról is beszéltek, hogy 400 felett alakul-e majd az árfolyam a várakozásuk szerint.
Eddig sikeresen elhárította a kamatvágás lehetőségét az Európai Központi Bank, a mai kamatdöntő ülés után viszont már nem tehet így, ha nyitva akarja hagyni a lehetőséget a júniusi lépés előtt. A jegybanki nyilatkozatokból ugyanis nagyon úgy tűnik, hogy az EKB ekkor fog először kamatot vágni, és a piac is nyár elejére vágja az első csökkentést. Az óvatosságra persze minden oka megvan a központi banknak, hiszen az infláció feletti győzelem még nem vehető biztosra, ám a kamatok magas szinten tartásával a reálgazdasági kockázatok is fokozódnak. Ha a jegybank a konkrét terveibe nem is avat be minket ma, az üzenetekből és a előrejelzésekből fontos következtetéseket lehet levonni majd. Mutatjuk, mire kell figyelni.
Fontos technikai szintet vitt át a forint árfolyama azután, hogy a Magyar Nemzeti Bank az eddigi 75 bázispontról 100 bázispontra gyorsította a kamatcsökkentési tempót. Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy jól időzített a jegybank a kamatcsökkentés felgyorsításávál? Esetleg ez már egy új monetáris politikának az előszele? Hogyan teljesíthet ebben a helyzetben a forint a következő időszakban?
Az MNB januári és februári döntésének konkrét mértéke (75, vagy 100 bázispontos csökkentés) valószínűleg jóval kevésbé fontos, mint amit a piac ezeknek a lépéseknek tulajdonítani látszik. Sokkal fontosabbnak tűnik a következő néhány hónap inflációs adata, és az, hogy a tengerentúli és az euróövezeti kamatok mikor indulhatnak csökkenésnek, és hogy ennek mekkora a tere. A nyár elejére várhatóan kialakuló, 6-7 százalék közötti kamatszintig vezető utat (főleg a forint árfolyamában) az aktuális lépések mértéke azonban döcögőssé teheti.
Németországban súlyos reálgazdasági, költségvetési, politikai válság van egyszerre, az ország nagy bajban van – halljuk szinte minden nap. Európa legnagyobb gazdasága valóban gyengébben teljesít mostanság, mint a többi nagygazdaság, 2023-ban egyedül ők voltak recesszióban. Komoly problémákkal szembesült a kormányzat is, amikor tavaly év végén néhány hét alatt kellett jelentős megszorításokról dönteni, miközben a kormány társadalmi megítélése kedvezőtlen, a lakosság általános elégedetlensége magas. Mindezek miatt érthető a pesszimizmus, és kétségtelen, hogy az átmeneti problémákon túl jelen vannak tartós bajok is a gazdaságban, de ha megnézzük az ország teljes makroképét, a már-már nemzethalál hangulatát keltő vélemények erősen túlzónak nevezhetők.
© frisshirek.biz – 2010-2024