2022-ben a világ legnagyobb jegybankjai olyan lépésekre kényszerültek, amelyekre 40 éve nem volt példa, a jövő közgazdasági tankönyvei egészen biztosan sokat hivatkoznak majd a tavalyi évre. Amit viszont még nem tudunk, hogy milyen felhanggal teszik majd ezt. Jelenleg abban reménykedünk, hogy a 2022-es jegybanki szigorítások évét sikerként jellemzik majd, ugyanis még csírájában elfojtották vele a magas inflációt. Megvan viszont az esély arra is, hogy a kamatemelések évét a recesszió éve követi majd, és ez némileg árnyalja majd a jegybanki szigorítás interpretációját.
Az külkereskedelmi adatok elemzése azt mutatja, hogy a külkereskedelmi szankciók elérték közvetlen céljukat: romlott az orosz gazdaság termelési kapacitása és a március óta csökkenő orosz energiahordozó eladási bevételek nagymértékben tovább fognak csökkenni az elkövetkező hónapokban a csökkenő eladási mennyiség és alacsonyabb olajár miatt.
A modern magyar gazdaságtörténetben eddig egyetlen jegybankelnöki beszéd sem ért el akkora figyelmet, mint Matolcsy György december 5-én az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában tartott beszámolója. Átalakuló világunkban a gazdaságunkat fenyegető veszélyeket és a fenntartható felzárkózási pályánkat megalapozó ötleteket taglaló elnöki gondolatok napokig tematizálták a szakmai diskurzusokat. Sajnálatos módon azonban többen is voltak, akik egy-egy állítást a szövegkörnyezetéből hamisan kiragadva próbáltak meg kritikát megfogalmazni. A politikai szférából érkező, minden józanságot nélkülöző és a pénzügyi stabilitást veszélyeztető hangulatkeltés teljességgel elfogadhatatlan. De ugyanígy problémás, amikor a jegybank korábbi elnöke tesz téves és félrevezető állításokat.
A Brüsszelnek megígért helyreállítási terv szerint a kormány nagyon rövid határidővel készül a nyugdíjreformra. Ennek megfelelően most azonosítom, hogy a nyugdíjrendszerben jelenleg hol vannak teendők és hol kell sürgősen beavatkozni. Mindezek alapján azt mondhatjuk például, hogy rövid távon valószínűleg nem kell emelni a nyugdíjkorhatárt, viszont gyorsan öregszik a magyar társadalom, ezért később valóban célszerű a 65 éves életkorban várható további élettartam alakulásához kötni a nyugdíjkorhatárt. Ezek fényében a nagy átalakítás egyik fő kérdése lehet a Nők40 jövőjének újragondolása. Számba vesszük a nyugdíjrendszer felülvizsgálatának lehetőségeit, íme az étlap, amiből a kormány válogathat.
Még néhány nap és indul Magyarország egyik legnagyobb infokommunikációs rendezvénye, a 13. Infotér Konferencia. A témák közt idén is helyet kapnak a legújabb technológiai újdonságok és az ezekhez kapcsolódó üzleti lehetőségek csakúgy, mint az olyan aktualitások, mint az élelmiszer- és energiaválság, az űrtechnológia vagy a kibervédelem.
Ma a társasági élet napja van, nyoma sincs már bennünk az elmúlt napok elvonult hangulatának. Örülünk az új ismeretségeknek, és meglévő kapcsolatainkat is szívesen ápolgatjuk kollégáinkkal, barátainkkal. Ma a brokkoli, valamint a karfiol napja van, – melyek jót tesznek immunrendszerünknek, egészségünknek is. Különösen a brokkoli jótékony hatású, hiszen nagyon gazdag antioxidánsokban, – a mai napon, pedig sokkal jobban hasznosul.
Több mint 8 ezer magyarországi dolgozója számára ad extra juttatást idén a Mol, amelynek első részletét már szeptember elején megkapták az érintettek – tudta meg a Portfolio. A kiszámíthatatlan gazdasági környezetre hivatkozva meghozott döntés egyelőre 2022 második félévére szól, és az alapbér 5 százalékát teszi ki.
Még akkor is csak 2,5 hónapra elegendő gáztartaléka lenne Németországnak, ha novemberre a mostani 78%-ról 95%-ra fel tudná tölteni a gáztárolóit, de utóbbi célt gyakorlatilag lehetetlen elérni, így a tél második felében a gázválság nagyrészt azon múlik, hogy az oroszok mennyi gázt küldenek Németországba – rajzolódik ki a Portfolio kalkulációiból és a német Szövetségi Hálózati Ügynökség vezetőjének friss nyilatkozataiból. Sőt, Klaus Müller arra is figyelmeztet, hogy több évig tartó súlyos kihívások látszanak, azaz nem is a most következő tél lesz a leghúzósabb a gázpiacon.
A tavaly őszi-téli és idei tavaszi hónapok után a piac már nem gondolja úgy, hogy a Fed alábecsüli az inflációs folyamatokat. A bizalom visszaszerzéséért a jegybank keményen megdolgozott a határozott kamatemelésekkel, a mennyiségi szigorítással, és a héja kommunikációval. Most ott tartunk, hogy a piac nagyon hasonló kamatpályát vár, mint amit a Fed sugall, ezért ha ma a várakozásoktól eltérő lépés jön, az ismét kibillentheti a piacokat - azaz mozgás jöhet a dollár árfolyamában és a kötvényhozamokban is. De mekkora az esély egy vártnál szigorúbb lépésre?
Mélypontról mélypontra szakadt a forint árfolyama ezen a héten, és a forintgyengülés, valamint az MNB arra adott válasza visszaköszönt a kötvénypiacon is. A magyar kötvényhozamok az MNB szigorítása és a növekvő kockázat miatt meredeken emelkednek, és rövid távon további emelkedés benne van a pakliban. A forint gyengélkedése a kormány szerint a nemzetközi helyzetre, elsősorban a gázárak emelkedésére, valamint a nyugati orosz szankciókra vezethető vissza. Ebben kétségkívül van igazság, de az előző napok meredek esése már nem fogható erre: miközben a magyar eszközökből folyik el a pénz, nyugaton, de még a szűkebb régiónkban sem látunk emelkedő hozamkörnyezetet. Így tehát ez egyértelműen arra utal, hogy magyarspecifikus okai is vannak a szenvedő magyar eszközáraknak.
A közelmúltban felálló új kormányzat gazdaságfejlesztési minisztere az egyik fontos célnak az EU átlagos jövedelemszintjének 2030-ra történő elérését jelölte meg. Mivel Magyarország jelenleg az EU átlagának 76%-án áll, így a kitűzött cél kifejezetten ambiciózusnak tűnik, különösen annak a ténynek a tükrében, hogy Magyarország a közép-kelet-európai országok jövedelmi rangsorában folyamatosan hátrafelé megy. A gazdasági felzárkózást meghatározó makrogazdasági összefüggések ismeretében ugyanakkor az is gyorsan kiderül, hogy a cél elérését a közgazdasági elmélet egyáltalán nem támasztja alá, az elmúlt tíz év gazdasági teljesítménye pedig főleg nem.
Ma tartja nagy várakozásokkal övezett kamatdöntő ülését az amerikai jegybank. A kérdés az, hogy 50 vagy 75 bázisponttal emeli az irányadó kamatot a jegybank. Ha a Fed korábbi előretekintő iránymutatásából indulunk ki, az 50 bázispontos emelés a reális, a piacok viszont elsöprő többséggel 75 bázispontos kamatemelést áraznak. Mivel a várakozások magasak, ezért jókora mozgás jöhet ma este a deviza- és részvénypiacokon, hiszen az előző hónapokban is elsősorban a Fed lépései és az azokkal kapcsolatos várakozás mozgatta a piacokat. A jegybanknak emellett a reálgazdasági hatásokra is figyelnie kell, egyre biztosabb benne ugyanis a piac, hogy a Fed infláció elleni harc recesszióba taszítja Amerikát. Ebből a szempontból fontos lesz a Fed ma érkező előrejelzése a növekedésről és az inflációról. A legnagyobb jelentősége viszont talán az előretekintő iránymutatásnak lesz.
A negatív kamatok nyolc éve tartó korszakának végét jelentheti be ma délután az Európai Központi Bank. A mai kamatdöntő ülés legnagyobb kérdése már nem az, hogy kamatot emel-e az EKB júliusban, hanem az, hogy milyen mértékű lesz az emelés. Két lehetőség van: az EKB kezdhet 25 vagy 50 bázisponttal is. Mindkettőre racionális okai vannak a jegybanknak, és az előző hetekben a lassú és gyors kamatemelési tempó mellett is hallottunk érvelést a jegybank háza tájáról. Ma vége lehet a találgatásoknak, amennyiben a jegybank tesz utalást a júliusi kamatemelés várható mértékére. Fontosabb kérdés viszont az, hogy a kamatemelések hol érnek véget - pontosabban az, hogy a semleges kamatszint elérése után is hajlandó lesz-e emelni az EKB, visszavetve ezzel az egyébként is gyengélkedő gazdaságot. Erre viszont biztosan nem kapunk ma választ, hiszen nagy eséllyel ezt még maga a jegybank sem tudja.
A csapat legalább annyit számít, mint az ötlet, a szakértelem legalább olyan értékes, mint a tőke – ez derült ki az MVM Edison startup verseny idei döntőjében, amelyben 11 ígéretes projekt mutatkozott be korai és érett fázisban egyaránt. A többféle területet lefedő ötletverseny zsűrijében helyet foglaló tagok szerint a sikerben a meggyőző, rátermett társaság játszik kulcsszerepet és már a nulladik ponttól külpiacokban kell gondolkodni.
Kína páratlan növekedést produkált az elmúlt 4 évtizedben, a koronavírus megjelenésével viszont egy régóta tartó fejlődési időszak szakadt meg. A 2020-as első hullám után úgy tűnt, hogy az ázsiai óriás visszatér a magas növekedés pályájára, de a politikai reformok és a zéró Covid politika visszafogja a gazdaságot, a válság előtti növekedési trend a múlté - hívja fel a figyelmet elemzésében az UniCredit Bank. Kína kilátásai romlanak, így a jelenlegi célhoz képest csak később válhatnak a világ legnagyobb gazdaságává. Minden a koronavírustól függ, a lakosság magatartása ugyanis gyökeresen megváltozott az elmúlt két évben, a kínaiak már sokkal kevesebbet költenek. A kínai lezárásoknak egyelőre korlátozott a globális hatása, de ha a járvány tovább terjed a többi nagyvárosra, a világgazdasági hatása mély és fájdalmas lesz.
Városok és nagyközségek jelentkezhetnek arra a pályázatra, amit az OTP Bank hirdetett, a települési fejlesztési tervek fenntarthatósági-finanszírozhatósági feltételeinek megalapozására, kidolgozására. A cél az önkormányzatok és a helyi gazdasági szereplők együttműködésével megvalósítandó, integrált fejlesztési tervek sikeres, jó gyakorlatainak kialakítása. A Portfolio a részletekről Wolf Lászlót, az OTP Bank vezérigazgató-helyettesét és Schmidt Jenőt, a pályázatot támogató Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökét kérdezte.
Tovább emelkedtek az amerikai kötvényhozamok, a 10 éves kötvény már 3% felett fizet a befektetőknek. Ilyenre utoljára 2018-ban volt példa, de a hozamemelkedés sebessége még látványosabb. A hozamgörbe továbbra is lapos, de legalább már nem inverz - de az utóbbit sem úsztuk meg. A hozamok emelkedését a Fed lépéseivel kapcsolatos várakozás hajtja: a piac egyszerűen nem hiszi el, hogy a Fed által elgondolt kamatpálya nem olyan meredek, mint ahogy azt ők maguk képzelik, ezért a hozamok látványosan elszakadtak az irányadó kamattól. A kilátások is a Fed lépésein, elsősorban viszont az infláción múlnak - és nagyon könnyen lehet, hogy vízválasztóhoz érkezünk a következő napokban. Az európai hozamok is emelkednek, Japánban viszont a jegybank gátat szab a folyamatnak - utóbbi ország egyébként iskolapéldája annak, miért kerül sokba, ha egy jegybank szembe akar menni a globális trenddel.
A Fed ma este minden bizonnyal 50 bázispontos kamatemelést jelent be, ilyenre pedig 2000 óta nem volt példa. Ráadásul ez a lépés csak egy a sok közül: a jegybank egy erőteljes szigorítási ciklus elején van, és egyelőre csak találgatni lehet, hogy ennek hol lesz a vége. Egy dolog tűnik biztosnak: a jegybank gyorsan el akarja érni a semleges kamatszintet, de hogy utána mi lesz, azt vélhetően majd a beérkező inflációs adatok fényében döntik el. Emiatt ma az sem kizárható, hogy a jegybank kommunikációja az erőteljes inflációs nyomás miatt óvatos lesz - de azért az erős üzenetre van nagyobb esély. Ezen kívül még egy ritka dolgot láthatunk ma este: a jegybank be fogja jelenteni a mérlegének leépítését. A mennyiségi szigorításról egyelőre csak annyi biztos, hogy gyors és határozott lesz. És mivel ez kifejezetten ritka jelenség, a hatásait a közgazdászok is csak találgatni tudják.
Az Oroszország olajeladásaira vonatkozó szankciók nagy részét eddig a piaci szereplők magánakciói tették ki. Ezek az önszankciós lépések alkalmasak az orosz olajeladások korlátozására, miközben a geopolitikai prémium nem épül be az árakba. De amikor az EU dönt majd az orosz olaj behozataláról, az már elkerülhetetlenül áremelkedést hoz - hívja fel a figyelmet elemzésében az UniCredit Bank. Az elemzésükben továbbá kiemelik, hogy bár az orosz olajeladások márciusban nem estek vissza, az április már kifejezetten komoly kiesést hozhat. Korábbi cikkünkben mi is részletesen bemutattuk az orosz költségvetés kiszolgáltatottságát az olajbevételek felé, így még az EU-s szankciók hiánya esetén biztosnak tűnik, hogy az orosz költségvetési pozíció áprilisban-májusban romlik majd a háború előtti viszonyokhoz képest.
Az elmúlt évek digitalizációs hullámával párhuzamosan felpörgött a kiberbűnözés is, amely egyre inkább a nem megfelelően felkészült kis- és középvállalkozásokat támadja. A célpontok jól-rosszul kialakított biztonsági rendszere általában hamis illúziókat kelt a cégvezetőkben: a legtöbb esetben az alapvető intézkedések nem állítják meg a bűnözőket, de a profi támadó még a jól felépített rendszeren is talál rést – ha mást nem, az emberi gyengeségeket. Ilyenkor felértékelődik a valóban elérhető, a támadók által nem hozzáférhető mentés, amelynek segítségével egy hozzáértő válságmenedzser csapat visszaadhatja az üzletmenet folytatásának lehetőségét az áldozatnak.
© frisshirek.biz – 2010-2024