Friss hírek
2018. január. 17. - 21:21, szerda – Antal, Antónia

2017 az áttörés éve volt a japán konzolpiacon

2018. január 10. - 16:36
|
Forrás: nak

Tíz év szenvedés után ismét nőttek az eladások.

Folytatás az eredeti oldalon →

2017 az áttörés éve volt a japán konzolpiacon – Ajánld ismerőseidnek!

Szólj hozzá!

Mi a véleményed erről a hírről? Írd meg!

A mezők kitöltése kötelező. Az e-mail címed nem fog látszódni.

Régebbi hírek

Megásatták a saját sírját egy nógrádi férfival

Kemény eszközökkel akarták rávenni, hogy fél évig havi 60 ezer forintot fizessen a tetteseknek.

Cáfolja a cég, hogy azért rúgták ki Márki-Zayt, mert polgármester-jelölt lett

Azt állítják, hogy már októberben megszületett a döntés, csak később közölték vele.

Saját sírját ásatták meg egy férfival Nógrád megyében

Ásáshoz közben az egyik elkövető arról kérdezgette, hogy mennyit ér az élete, és azt követelte, hogy fizessen nekik fél éven keresztül havi 60 ezer forintot, különben megölik.

Cáfolja a cég, hogy azért rúgták ki Márki-Zayt, mert polgármester-jelölt lett

Azt állítják, hogy már októberben megszületett a döntés, csak később közölték vele.

Sokat változott a 44 éves Szeles Mónika, így néz ki most

A tízszeres Grand Slam-győztes, újvidéki születésű Szeles Mónika lesz a csütörtöki Év Sportolója Gála díszvendége. A legjobb sportolónő címért még egy teniszező, Babos Tímea is versenyben van Hosszú Katinka és Márton Anita mellett. Szeles Mónikára bizonyára sokan emlékeznek, hiszen amellett, hogy kiváló eredményeket ért el a sportágban, a legszebb sportolók közé tartozott akkoriban. Ez 44 éves korára sem változott, mutatjuk, hogy néz ki most az olimpiai bronzérmes teniszező. 

Szeles Mónika elárulta, hogy gyakran látogat el hazánkba, és az édesanyjától mindig egy listát kap útravalónak, hogy mit kell beszereznie Magyarországról. „Ma érkeztem, még jetlagem van. Nagyon izgatott vagyok a holnap miatt. A sportolóknak óriási dolog, hogy kitüntetik őket, én is voltam ilyen helyzetben, és nagyon jó érzés volt” – kezdte a Mokkában a sportolónő, aki a magyarságról is elárult pár dolgot. „Fontos, hogy tudjak magyarul, magyar iskolába is jártam. Több nyelvet beszélek, néha keverem a szavakat, hiszen ahogy öregszem, az agyam lassul sajnos. Szeretek visszajönni Budapestre, látni a rokonokat, ismerősöket. A teniszkörökben sok barátom van, mindig is tiszteltem a generációm sportolóit is.”

Szeles Mónika így nézett ki 25 évvel ezelőtt

„Hetekig bujkáltam, miután véletlenül megöltem egy kisfiút”

„Csodás napnak indult. Épp összepakoltam az oxfordi albérletemet, hogy Cincinnatibe költözzek a barátaimmal. Az nem kifejezés, hogy izgatott voltam. Meleg júniusi nap volt, és épp hazafelé tartottam az egész napos festés után az albérletbe, miközben azon gondolkodtam, vajon lesz-e időm még úszni egy jót” – kezdte vallomását a BBC brit hírcsatornának Maryann Gray, akinek aznap egy szempillantás alatt az egész élete megváltozott.

A pillanatra, mikor tudatosult benne, hogy elütött egy kisfiút, így emlékezett vissza: „Az utolsó pillanatban láttam meg, ahogy kilőtt az úttest egyik oldaláról a másikra. Megpróbáltam elkerülni az ütközést, de esélyem se volt rá.” Maryann azt mondja, annyira pánikba esett, hogy a gázolást követő percekre egyáltalán nem emlékszik.

„Nagyon megrémültem, tudtam, hogy rettenetes dolgot csináltam, de egészen addig nem tudatosult bennem a dolog, míg az egyik rendőr oda nem jött hozzám, és nem közölte, hogy a kisfiú meghalt.” Maryann ellen végül nem indult eljárás, a fiú, Brian ugyanis féktávolságon belül lépett az autó elé, ám ez egy cseppet sem könnyített Maryann helyzetén.

baleset

Kép forrása: BBC

„Az első hetet az összecsomagolt albérletemben bujkálva vészeltem át. Előtte persze beszéltem Brian szüleivel, a részvétemet fejeztem ki nekik, és felajánlottam a segítségemet is. Beszéltem a szüleimmel is, akik igyekeztek meggyőzni róla, hogy egyszerű baleset volt. Engem viszont csak kínzott az eset, képtelen voltam eldönteni, hogy rossz vagy épp jó ember vagyok-e, hiszen embert öltem.”

Maryann azt mondja, a tragédia évek során annyira a része lett, hogy szinte nem is volt olyan pillanata, hogy ne jutott volna eszébe. „Brian ott volt velem a diplomaosztómon, a doktori védésemen, még az esküvőmön is. Valahányszor egy picit boldog voltam, emlékeztettem magam a tragédiára, mintha figyelmeztetném magam, emlékezz, mi történt akkor, mikor legutóbb boldog voltál!”

Maryann elárulta, a lelkiismeret-furdalás miatt évekig nem ült volán mögé, és emiatt nem vállalt végül gyereket sem, holott a baleset előtt rajongott a gyerekekért. „A baleset utáni napon egyedül maradtam, és akkor hallottam a fejemben egy hangot, ami azt mondta: Elvetted egy ártatlan gyerek életét, ezért belőled sem lehet sosem anya.” Azt mondja, ma már bánja, hogy annak idején ezt a döntést hozta.

baleset

Kép forrása: BBC

Az asszony beszélt arról is, hogy a mardosó lelkiismeret-furdalás csak akkor enyhült valamelyest, miután két évtized elteltével beszélt Brian testvérével. „Az édesanyjával már nem tudtam, meghalt, mire vettem a bátorságot, hogy megkeressem. A bátyja először ellenséges volt a telefonban, rám zúdította az összes frusztrációját, ami a baleset miatt érte. A beszélgetés végén felajánlottam neki, hogy bármit kérdezhet. Csak egyvalamit akart tudni, hogy gyorsabban hajtottam-e, mint a megengedett. Őszintén válaszolhattam neki azt, hogy nem. Ezután azzal köszönt el, hogy baleset történt, a testvére pedig rossz helyen volt rossz időben. Nem lettünk barátunk, de úgy érzem, megbocsátott. Ezzel pedig én is megbocsáthattam magamnak.”

Ez a kutyus a gazdájával sportol, de nem akármit! – videó

A 8 hónapos cukiság a golden retriver és az uszkár keresztezésével létrejött, úgynevezett goldendoodle fajtába tartozik. Gazdájával, Katelyn Simpsonnal az idahói Emmettben élnek, ahol Katelyn egy bowlingpályát üzemeltet.

Mivel viszonylag sok időt tölt a munkahelyén, gyakran magával viszi a kutyust is, amelyet nagyon elkezdett érdekelni a furcsa, nagy golyó, amivel az emberek órákon keresztül képesek játszani.
Katelyn ezért úgy döntött, megpróbálja megtanítani Blake-et a bowling fortélyaira.

„Már korábban is gondoltunk rá, hogy vicces lenne megtanítani bowlingozni, így, amikor már elég nagyra nőtt, tettünk egy kísérletet, amit imádott” – mesélte Katelyn az IdahoNews.com-nak nyilatkozva.

Az oktatáshoz szükség volt egy speciális rámpára, amelynek a tetején el tudták helyezni a golyót.

„Odatettük a golyót a rámpa tetejére, és egy jutalomfalatot tartottunk fölé, közben Blake-et biztattuk, hogy jöjjön közelebb” – mesélte a gazdi. „Meg is mutattuk neki, hogy mit kellene csinálnia, míg végül sikerült a mellső lábaival lelöknie a golyót. Azóta már magától csinálja, és úgy látjuk, nagyon szereti nézni.”

Katelyn azt is elárulta, hogy Blake elég jó játékosnak bizonyul, időnként az összes bábut is le tudja dönteni egyetlen gurítással.

„Tény, lassan megy a visszarázódás, nem nehéz ellustulni itthon” – Fanni anyaságának 5. hónapjáról mesél

A hétköznapoknak nem kellene átlagosnak lenniük, és nem csak a piálás, és a bulizás tud kizökkenteni a mókuskerékből. Én is azt hittem, de egyáltalán nem így van. Aki figyelemmel kíséri a történetünket, az tudja, hogy mennyire rettegtem a lakásban töltött téltől. Ismertek már, nem ülök otthon, van jó meleg cipőm, és kabátom, egyszerű kulcsa van a boldogságomnak nem igaz!? Szóval ez az, ami kell egy anyának télen, és a sétáknak nincsen akadálya.

Ja igen, annyi azért mégis van, hogy Patrik, mint egy sajtkukac. Még nem indult el, de az tuti, hogyha elkezd mászni, akkor végem van. Komolyan mondom megállíthatatlan a csávó. Még ülni sem tud, de szüntelenül hasprésezik, és látszik, hogy a mászás sem lenne ellenére „de, hogy is csináljam”- gondolta Patrik. Miért is írom ezt? Mert nem lehet babakocsival tologatni egész nap, neki rengeteg dolga van nap, mint nap, és nem ér rá ücsörögni. Szóval korábban bármit is gondoltam, napi egy sétára vagyunk kalibrálva, legalábbis egyelőre.

Mindig hangoztatom, hogy nem vagyok orvos, de az anyai ösztöneimre igyekszem figyelni. Tehát ha a gyerek nyáladzik, az ökle a szájában van, és keservesen kezd el sírni a semmiből, akkor annak a gyereknek jön a foga. Na, igen kettő már kint is van, állítólag hat hónapos kor körül lehet ilyesmire számítani (persze minden gyerek más), mi már ideje korán megnyertük a dolgot.


Ha meg nem is nyertem, de végre én is csináltam valamit, ami egy kicsit rólam is szólt, a jó cél mellett, hiszen futottam a gyerekekért, egy mikulás rendezvényen. Igaz nem nagy távot, és inkább csak a hangulat kedvéért, de nem fogom megjátszani magam, jól esett.

Bár hiányzott a Norbi által csak a „testem meghosszabbításának” titulált babakocsi előlem, de jövőre Patrikkal nevezek ez nem kérdés. A közös futás több ezer emberrel pedig újra felébresztette bennem a vágyat a kihívás, és a versengés után. Elhatároztam, hogy annak idején mikor csúcsformában voltam naponta futottam tíz kilométert, sajnos ez az énem már mese számban megy. De tavasszal szeretném egy versenyen megtenni a régi távom, lefutni a tízest. Sőt el nem titkolt vágyaim közt szerepel egy futóbabakocsi is.

Tény, lassan megy a visszarázódás, nem nehéz ellustulni itthon, viszont mindig kell néhány cél, amiért hajthatsz. És, szerintem ez egy baromi nagy ajándék, és lehetőség egy nő életében, hogy otthon tölthet egy kis időt. Talán ez kell ahhoz, hogy legyen ideje formálódnia a személyiségnek, a léleknek és a testnek is. Persze ez csak akkor működik, ha jól használjunk a ránk szabott időt.

Már a fősuli idején is dolgoztam valamit mindig, tudjátok hétvégente korábban is, ha másra nem is volt elegendő, de a péntek, szombati bulijaimat már magam álltam, később pedig nyilván lényegesebb dolgokat is. És ezzel gyakorlatilag el is mondtam, hogy a tanulás, a munka, a szórakozás, és a magánélet mellett nem sok időm, kedvem maradt azokra a dolgokra, amiket valójában mégiscsak szeretek pontosabban szerettem csinálni.

Soha nincs már „Mit csináljak?” érzésem. Szeretem, hogy kreatív lehetek, hogy időt teremthetek, hogy minden tiszta itthon, sosem szalad a lakás, hogy megtanulhatok magamtól igazán főzni, hogy megismerkedtem a piaccal, új alapanyagokkal, hogy böngészhetek receptek után, hogy ezzel örömet okozok a családomnak, hogy összehozhatom a körülöttem lévő embereket, legyen szó a párom és az én családomról, vagy csak egyszerűen házimunkáról. Fantasztikus érzés hangulatot varázsolni a télbe. És, hát persze végül, de nem utolsó sorban a legfontosabb, hogy rengeteget mókázhatok Patrikkal.

Vékony kávával jön a HTC U12

Követik a konkurenciát, de a hardverrel sem lesznek gondok.

121 millió forintos bírságot kapott a UPC

Az NMHH lesújtott, mivel Jászberény után Cegléden is jogosulatlanul, idő előtt indította szolgáltatását a távközlési vállalat.

Ne lepődj meg, ha ma sáros eső áztat el

A múlt hét végén egy nagy mediterrán ciklon volt a Földközi-tenger nyugati medencéje fölött, amely a Szahara északi részét is beterítette. A hevesebb légmozgás hatására a szaharai homok bekerül a légörvénybe, amely aztán más területekre szállítja – írja az Infostart.

Az Inforádiónak nyilatkozó meteorológus szerint ennek a pornak a nagy része az esővel együtt Franciaországban, Spanyolországban, valamint Olaszországban és Svájcban hullhatott le, de Magyarországra is jut majd belőle.

Olyan durva homokos esőre azonban nem kell számítani, mint amilyen pár évvel ezelőtt volt nálunk.

Most főként az ország dunántúli részén várható homokos eső, ám a homok nagy része kitisztul belőle, mire átlépi az országhatárt.

Merészet húzott a Panasonic új kamerája

Miközben a kamerapiacon dúl a megapixelharc, az új Lumix érzékelője feleakkora, mint az elődjéé.

Merészet húzott a Panasonic új kamerája

Miközben a kamerapiacon dúl a megapixelharc, az új Lumix érzékelője feleakkora, mint az elődjéé.

2017 az áttörés éve volt a japán konzolpiacon

Tíz év szenvedés után ismét nőttek az eladások.

A nők túlélők

Nagyobb eséllyel maradnak életben a legrosszabb körülmények közt is, mint a férfiak.

Újabb hírek

A nők túlélők

Nagyobb eséllyel maradnak életben a legrosszabb körülmények közt is, mint a férfiak.

Még van idő tankolni, péntektől 362 forint lesz a benzin

Emeli bruttó 2 forinttal a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mol Nyrt., a gázolaj ára nem változik – értesült az MTI piaci forrásokból szerdán.

Az emeléssel a benzin átlagára literenként 362 forintra nő.

A benzin ára legutóbb január 5-én változott, 2 forintos emeléssel 360 forintra nőtt, a gázolaj literje ugyanekkor 4 forintos emeléssel 373 forintra drágult. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak az egyes töltőállomások árai között.

A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Pusztító időjárás Sydney-ben: a denevérek szó szerint megfőnek a hőségben

Ausztrália tíz legforróbb nyarából hét az elmúlt 13 évben volt, és az ország délkeleti részét már most hőhullámokkal sújtó 2018 is az átlagosnál melegebbnek ígérkezik. Az ausztrál meteorológiai hivatal szerint valószínűleg a 2017-es év a második vagy a harmadik legforróbb év volt a világon a mérések 1850-es megkezdése óta.

Fotó: Brook Mitchell/Getty Images

Fotó: Brook Mitchell/Getty Images

Fotó: Brook Mitchell/Getty Images

Fotó: Brook Mitchell/Getty Images

Fotó: Brook Mitchell/Getty Images

Fotó: Brook Mitchell/Getty Images

Fotó: Brook Mitchell/Getty Images

Fotó: Brook Mitchell/Getty Images

Fotó: Brook Mitchell/Getty Images

Fotó: Cameron Spencer/Getty Images

Nem hétköznapi módon fizethetünk ebben az étteremben

Kobajasi Sekai 2015-ben nyitotta meg Mirai Shokudo (A jövő étterme) elnevezésű vendéglőjét Tokióban. Az aprócska falatozóba egyszerre 12 vendég fér be, Kobajasi pedig azután találta ki, hogy átnyergel a vendéglátózásra, miután korábbi munkahelyén a kollégái rendszeresen megdicsérték az irodai konyhában elkészített főztjét.

Miután megnyitotta a helyet, eszébe jutott a nyílt forráskódú szoftverek koncepciója – amelyeket a felhasználók ingyenesen használhatnak, és amelyeknek fejlesztését a közösség tagjai végzik hobbiból vagy épp hivatástudatból –, és úgy gondolta, bevezet valami hasonlót a Mirai Shokudóban.

Ennek lett az eredménye az a megoldás, amelynek értelmében bárki ingyen falatozhat Kobajasinál, aki cserébe vállalja, hogy 50 percnyi munkával dolgozza le az ételek árát. Két év alatt több mint 500 ilyen vendége volt, sokan olyan egyetemisták, akik így próbáltak meg faragni valamennyit a megélhetésük költségeiből.

Kobajasi Sekai a nyílt forráskódú szoftverek koncepciója alapján tervezte meg éttermét (Fotó: Mirai Shokudo)

„Azért is vezettem be ezt a rendszert, mert így kölcsönösen segíthetünk egymásnak olyan emberekkel, akik egyébként nem járnának étterembe, mert nincsen rá pénzük” – mesélte a China Dailynek adott interjújában.

Nem egyszerű jótékonyságról van szó, Kobajasi ugyanis az étterme pénzügyeit is a nyílt forráskódú rendszer alapján működteti, egyfajta közösségi adománygyűjtés formájában.

„Feltöltöttem az étterem üzleti tervét és pénzügyi helyzetét a hely weboldalára, így hasznos javaslatokat tudok gyűjteni a látogatóktól” – tette hozzá. „Így nemcsak én járok jól, de azok is fontos információkhoz juthatnak, akik épp saját hely megnyitását tervezgetik. Számomra ez pedig annyit jelent, hogy ambiciózus embereket támogathatok, ami egyébként is közel áll a munkamódszeremhez.”

A lényeg tehát, hogy már létezik a világon egy olyan hely, ahol bárki „lemosogathatja” a fogyasztása árát.

Tiszta apja a mirigyes Varga Győző fia, Bence

Köztudott, hogy Varga Győző és Böbe csak nagyon ritkán szerveznek programot a gyerekük nélkül, és most is együtt utazott a család. Az Irigy Hónaljmirigy énekese és családja a sípályán indította az évet. 

Varga Győző és felesége, Böbe a fiukkal, Bencével

Ausztriába utaztak, ahol aktív pihenéssel töltöttek néhány napot, de ez nem is meglepő.  Varga Győző fia mindig is aktív gyerek volt, például hétéves korától nyári szórakozásként kezdett wakeboardozni, és 11 évesen az első országos bajnokságán azonnal be is került a döntőbe.

Az Irigy Hónaljmirigy énekese, Varga Győző a családjával, Bencével és Böbével

„Nálunk már hagyomány, hogy minden évben elmegyünk síelni. Idén Ausztriában voltunk. A fiam, Bence kicsi korától síel, és nagyon ügyesen mozog a pályán, bár mostanra főként már csak snowboardozik. Én síelek és  snowboardozom is, attól függ, mihez van kedvem. De azért nem száguldozok, mert nem akarom összetörni magam. Mi egyébként is elég kényelmesek vagyunk a párommal, ilyenkor nem a folyamatos csúszás a lényeg, hanem az aktív pihenés” – tette hozzá Győző, aki zenésztársaival együtt már hatalmas erőbedobással készül a február 10-ei arénás nagykoncertre.

Ismerkedjenek meg a világ legaranyosabb vakondjával!

Rajta kívül még 114 új fajt fedeztek fel egy év alatt a Mekong térségben, derül ki a WWF friss jelentéséből.

Ismerkedjenek meg a világ legaranyosabb vakondjával!

Rajta kívül még 114 új fajt fedeztek fel egy év alatt a Mekong térségben, derül ki a WWF friss jelentéséből.

Mutatjuk, hova költözz, ha jól akarsz élni

Talán kevés fontosabb mutatója van az életminőségnek, mint a vásárlóerő. Ugyanis minél többet tud vásárolni a lakosság, annál több üzlet, étterem és vállalkozás költözik a településre, így egyre több kulturális, egészségügyi, oktatási szolgáltatót tud eltartani a település. Ez már önmagában is munkahelyet teremt, ami tovább növeli a település vásárlóerejét.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. a NAV és a KSH adatait felhasználva megbecsülte a települések vásárlóerejét (teljes jövedelem) a 2009–2016-os évekre. Kiderült, hogy 2016-ban az egy főre jutó vásárlóerő 1,2 millió forint volt átlagosan Magyarország településein. Természetesen nagy volt a szórás, a legszegényebb és a leggazdagabb település között közel 3 millió forint volt a különbség.

Forrás: GKI

A fenti ábrán látható, hogy elsősorban Észak-Dunántúlon, illetve Közép-Magyarországon találhatók az átlag feletti vásárlóerővel rendelkező települések, míg a szegényebb települések Északkelet-Magyarországon és Dél-Magyarországon vannak.

Az egy főre jutó vásárlóerő 280 településen nem haladta meg a 800 ezer forintot sem, míg 558 településen 800 ezer és 1 millió között volt az átlag. 1–1,2 millió forint volt 895 településen és a VII. kerületben, míg átlagos, 1,2–1,4 millió forint volt 787 településen és 4 kerületben. Átlag feletti, 1,4–1,6 millió volt 442 településen és 6 kerületben. Kiemelkedő 189 település és 12 kerület helyzete, ahol 1,6 millió forintnál is nagyobb volt az egy főre jutó vásárlóerő – tartalmazza a jelentés.

A kutatás vizsgálta a 2009–2016-os évek közötti vásárlóerő-változást is, a vizsgált intervallum alatt a gazdagabb települések előnye tovább nőtt, míg a szegények egyre jobban leszakadtak.

Újabban ezzel szórakoznak a macskakínzók

Egy cicatulajdonos felháborodottan osztotta meg, milyen bestiális módon kínozták macskáját.

Nagyszabású e-sport eseményt szervez a kormány

Míg más országokban az ilyesmi piaci alapokon, szponzorok által működik, nálunk 1 millió eurót, azaz 310 millió forintot költenek az adófizetők pénzéből a díjakra.

Most már tényleg nincs kifogás, meg kell nézned a világ legrosszabb filmjét!

Te, hallod, ez a film annyira rossz, hogy az már jó!

Hányszor, de hányszor hallottuk már ezt a mondatot, nem? Esetleg mondtuk is, és esetleg komolyan is gondoltuk. Rossz filmből ugyanis nem csak sok van (nagyon-nagyon sok), de nagyon sokféle is. Van a szimplán rossz film, van a direkt rossz film (ezeket hívják paródiának), van a nagyon rossz film, amiben akad egy-két még az általános színvonalhoz képest is röhejes jelenet (általában Nicholas Cage-dzsel a főszerepben). Utóbbiakat szokás összekeverni a rossz filmek legritkább és legértékesebb fajtájával: a bizarr, félig-meddig bomlott elméjű „zsenik” által teljes odaadással és lelkesedéssel összetákolt, nagyon furcsa, hipnotikus erejű rossz filmekkel. Ezek nem azért rosszak (illetve pont, hogy jók), mert vannak bennük vicces jelenetek, hanem azért, mert az elejüktől a végükig következetesen rosszak, miközben végig az érződik rajtuk, hogy a rendezőjük rendíthetetlenül hisz saját művészi nagyságában. Amikor ezeket a filmeket nézzük, a következő kérdések járnak a fejünkben:

  • Úristen, mit nézek?!
  • Kik ezek a szereplők? Mi történik?
  • Tényleg senki, de senki nem szólt a rendezőnek, hogy „haver, szerintem ne erőltesd”? Vagy szóltak neki, de nem hallgatott rájuk?
  • De komolyan, te jó ég, mit nézek?!

A téma általában is nagyon-nagyon fontos, mit fontos: húsba vágó! Rossz filmek vesznek körül minket, hiába az önfegyelem, a tudatos tartalomfogyasztás és a jó ízlés, a rossz filmeket megúszni úgysem tudjuk, beléjük botlunk lépten-nyomon, moziban (család, pasi, barátnő, akárki kedvéért), házibuliban, az interneten és – az, aki képtelen elengedni ezt az évekkel ezelőtt divatjamúlt hóbortot – a tévében is.

Rossz filmek kísérnek el életed útelágazásaihoz, ott vannak veled a gyerek- és a kollégiumi szobádban, a kórházban, az új pecóban, a család házban, repülőn, vonaton, autómobilokban.

Most pedig különösen fontos a téma, azért, mert bemutatják a világ egyik legrosszabb filmjéről, a The Room című érthetetlenül bizarr filmdrámáról, pontosabban annak keletkezéséről szóló filmet. A film az író-rendező-producer-főszereplőről, Tommy Wiseau-ről szól, azaz arról, hogy hogyan készült a 2003-ban bemutatott, zagyva, furcsaságokkal és azóta szállóigévé lett mondatokkal teli – jobb szó híján – „film”. Állítólag nagyon jó, James Franco rendező-főszereplő szeretettel, tisztelettel, de azért kíméletlen pontossággal hozza a figurát, a Katasztrófaművész (The Disaster Artist) pedig egyszerre vicces, megható és szomorú történet egy emberről, akit ugyanúgy nem ért meg senki, ahogy – láthatóan – ő sem érti az őt körülvevő világot. Magyarországi premierről természetesen nincs hír.

Tommy Wiseau, az eredeti The Room rendezője egyébként így néz ki:

Forrás: YouTube

Azért mutatjuk meg a képét, mert jobb ötletünk egyszerűen nincs: konkrétan ennyit lehet tudni róla. Máig talány, hogy Wiseau mekkora troll: mesterien használja és manipulálja a médiát, miközben teljesen hiteles és őszinte – ezt a szót most a világ összes szeretetével használom – futóbolond. Nem tudni, honnan jött, azt is titkolja, hány éves (19-et mondott még akkor is, amikor ránézésre negyven körül lehetett), furcsa kiejtésének eredete rejtély, ő maga pedig természetesen nem nyilatkozik erről. Ha igen, csak azt mondja, amerikai, és nem érti, mért kételkedne ebben bárki.

Interjúiban rendszeresen arról beszél, mennyire szereti Amerikát – mindezt tört, néha egyenesen érthetetlen angolsággal, a már említett ismeretlen eredetű kiejtéssel. Elképesztő háklijai, allűrjei vannak, napszemüvegét a világért nem venné le (még a moziban sem), furcsa kapcsolatot ápol a kanalakkal (telepakolta velük a filmet is),

retteg a szellentéstől, nekitámad mindenkinek, aki a közelében megereszt egyet,

autójába se nagyon enged be senkit, mert fél, hogy szagmintát hagynak az ülésen.

A The Room című filmről természetesen nem készült volna film, ha a borítékolható bukta (közröhej volt a kritikusok között, hatmilliós, a rendező által összekapart büdzséjének a töredékét sem hozta vissza) a történet vége lett volna. Nem ez lett a vége, sőt bizonyos értelemben ez csak a kezdet volt: megjelenésekor, 2003-ban ugyanis éppen elterjedőfélben volt az internetes filmkereskedelem (inkább az illegális és a féllegális, mint a ma ismert Netflix-alapú streamelős), a The Room pedig tökéletes alapanyaga volt ennek, mint hírhedten rossz másfél óra, amelyet hálás dolog házibulikban, bepiálva/beszívva együtt nézni és közben könnyesre röhögni magunkat és egymást. Aztán jött a YouTube, a The Room pedig a videómegosztó platformmal együtt lett nagyon híres. Eltelt majd’ másfél évtized, a film pedig töretlenül tartja kultikus státuszát, bárki megnézheti, de a róla terjedő legendáknak és filmrészeteknek hála még csak erre sincs szükség: ahogy Jimmy Kimmel mondta, a The Roomot az is ismeri, aki nem látta.

Aki látta, az nem csodálkozik, hogy többen nézik, mint valaha – még akkor sem, ha nem tudja megmagyarázni, miért. (Nagyon keveseknek sikerült értelmesen megmagyarázni a jelenséget.) A közmegegyezés és az internetes legendárium szerint

a The Room a világ legrosszabb filmje.

Aki pedig egy kicsit is kíváncsi, az bizony szeretné látni a világ legrosszabb filmjét, vagy legalább szeretne belenézni, vagy csak szeretné tudni, mitől a legrosszabb. A kultusz titka pedig az, hogy Wiseau nagy műgonddal (igaz, technikai hibákkal tele, érthetetlen módon greenscreen környezetben, a teljesen hétköznapi háttereket utólag beleillesztve) forgatott filmje nem csupán rossz, hanem megfelelőképpen rossz.

Nem a rettenetes színészi játékról (főleg Wiseau bizarr alakításáról), a csapongó dialógusokról és a sehová nem tartó, közhelyes és értelmetlen történetről van szó. „A The Room valami olyasmit tud, amiről a rossz filmek többsége csak álmodhat: úgy rémes, hogy közben abszolút szórakoztató” – mondta róla Georg Rockall-Schmidt kritikus-vlogger, azon kevesek egyike, akik képesek voltak tömören és érthetően összefoglalni a rosszfilm-jelenséget.

„Utánozhatatlan: furcsa, zavaros, rosszul játszott, és közben fogalma sincs, hogy ilyen.” Elképzelhető persze, hogy Wiseau az egészet viccnek szánta, de ez valószínűtlen: ha érződne rajta, hogy poénkodni szeretett volna, a végeredmény biztosan nem lenne ilyen poénos.

Rockall-Schmidt szerint a filmek többsége, amelyekről azt mondják, „olyan rossz, hogy az már jó”, szimplán rossz filmek: profin leforgatott, B kategóriás műfaji alkotások, amelyekből egyszerűen csak hiányzik minden gondolat, ész, lélek, eredetiség, és van bennük egy-két kiemelkedően rossz jelenet.  Steven Seagal és Chuck Norris szakmányban gyártotta ezeket a nyolcvanas-kilencvenes években, az újabbak közül pedig kiemelkedő a Macskanő Halle Berryvel vagy a Vesszőember című film Nicholas Cage-dzsel. Ezeket a filmeket főleg azok emlegetik úgy, hogy „olyan rossz, hogy az már jó”, akik nem látták őket. Akik látták, azok tudják, hogy csak simán rosszak.

Az igazán rossz film nem ereszti a nézőt; borzongató élmény, nem kellemes, mégis szórakoztató, nem várunk tőle semmit, mégsem bírjuk abbahagyni. „Kik ezek? Miért történik mindez? Miért beszél így a főszereplő? Mit akar ezzel az egésszel?” És így tovább. (Valljuk be, a való élet fontos pillanatai közben is hasonló kérdéseket teszünk fel magunknak, nem? Ilyen értelemben igaza van Wiseau-nek, aki lépten-nyomon elmondja, hogy filmje az egész világról és az egész életről szól egyszerre, illetve ne bántsuk, hanem szeressük egymást, továbbá Amerika nagyszerű hely!) Valódi szerzői magánprojektek ezek, amelyeket ugyanaz ír, rendez, amely fölött ugyanaz producerkedik, aki a főszerepet is játssza. Ha elég őrült, el is hiszi, hogy bármit csinál, az csak jó lehet. „A legjobb rossz filmeket téveszmés narcisztikusok készítik”, mondja Rockall-Schmidt, az általa felhozott példák meggyőzőek: Yor, a jövő vadásza, Birdemic, Ed Wood összes filmje (a legismertebb 9-es terv az űrből, magáról a rendezőről pedig Tim Burton készített vicces és megható mozit) és persze Tommy Wiseau fő- (egyúttal ezidáig egyetlen) műve.

A The Room kultusza természetesen nem példátlan. Ha van előzménye, akkor az csak a tíz évvel korábbi Troll 2 című, nullaköltségvetésű, amatőr és teljesen komolyan vett „horrorfilm” volt. A film hibáit már csak azért sem lehet felsorolni, mert – ahogy a jó rossz filmek általában – szinte csak hibákból áll. A tapasztalatlan színészek, akik azt sem tudták, mi folyik körülöttük; az olasz rendező, aki egészen furcsa szövegeket adott a szájukba, és aki úgy általában egészen sajátos viszonyt ápolt a valósággal; a szörnyű vágás, a trükkök, a komolyan vehetetlen erőszak és ijesztgetések; illetve a tény, hogy a filmben nincsenek trollok (csak goblinok), és hogy első rész nem is volt.

A filmről és utóéletéről a forgatás alatt még kisfiú főszereplő, Michael Stephenson készített dokumentumfilmet A legjobb rossz film címmel. Ebből kiderül, hogy a hatalmas bukás után évekkel kezdett el szájról szájra terjedni a film híre: az, hogy ilyen rossz film még soha nem készült. Ma már ezrek imádják, rajonganak érte, évfordulós telt házas vetítéseket tartanak, amelyekre akkora sorok várnak, mint a Star Wars-filmekre premierkor. Az egész helyzet nagyon hasonlít a The Rooméra, kivéve, hogy a szereplők nem úszták meg szárazon: Stephenson filmjéből kiderül, hogy az amatőr színészek életét alaposan megkavarta a forgatás, a kudarc és az évekkel később váratlanul beköszöntött hírnév, és bizony nem mindenki kezelte jól mindezt, volt, aki bele is rokkant lelkileg. Claudio Fragasso rendező pedig azóta is kitart amellett, hogy filmje meg nem értett remekmű, amely most, a kultusznak hála végre elfoglalhatta helyét a filmtörténelem panteonjában.

A tanulság az, hogy a jó rossz film önmagában kevés: a róla szóló legenda is kell hozzá: az internet alsó rétegeiben terjedő hírnév, a forgatási pletykák és az elméletek arról, hogy vajon mi járt az alkotók fejében, amikor létrehozták szörnyszülöttjüket. A másik tanulság pedig az, hogy

érdemes megtenned magadnak azt a szívességet, hogy legalább egy jó rossz filmet megnézel életedben,

például a fentiek közül; még akkor is, ha nem érted, mi ez a felhajtás, és miért született meg ez a cikk. Sőt: akkor pláne! Legrosszabb esetben elpazarolsz másfél órát, legjobb esetben viszont egy kicsit megváltozik a viszonyod a filmekhez, az emberekhez és a mindenkiben ott lappangó zabolátlan őrülethez. Én az utóbbira tippelek.

Orbán Berlinben: Ha Európa nem ad pénzt, kérünk Kínától

Szép szavak az európaiságról. És arról, miben leszünk társak a németekkel 2030-ban.

Orbán Berlinben: Ha Európa nem ad pénzt, kérünk Kínától

Szép szavak az európaiságról. És arról, miben leszünk társak a németekkel 2030-ban.

Karácsony Gergely: A többség nem lehet ellenzékben

Az MSZP és a Párbeszéd évet nyitott: Kunhalmi a DK-sokhoz szólt, csatlakozzanak ők is, Karácsony pedig már azt mondta: ha nem jönnek a pártok, akkor jöjjenek a szavazóik.

Karácsony Gergely: A többség nem lehet ellenzékben

Az MSZP és a Párbeszéd évet nyitott: Kunhalmi a DK-sokhoz szólt, csatlakozzanak ők is, Karácsony pedig már azt mondta: ha nem jönnek a pártok, akkor jöjjenek a szavazóik.

Viccek

Kapcsold be a javascriptet a viccdoboz megtekintéséhez.